Szerk.:
Akit esetleg érdekelnek az előzmények, itt képbe hozhatja magát:
Lazac, libamáj és „kóla” part 1
...
Telt az este… hallgattuk a történeteket Karádi Katiról, Jávor Palikáról, aztán ismét találkozott a tekintetünk Baby-vel.
Megbeszéltük, hogy koccolunk, mielőtt tényleg belép Poirot.
- Hát nagyon szépen köszönjük ezt a remek estét, de nekünk most már mennünk kell!
- Hová siettek?! Csak nincs valami baj!
- Dehogy… Csak még van egy jelenésünk… őőő… egy szülinapi buliba be kell köszönnünk.
Ekkor előlépett Peterson:
- Veletek tarthatok?
Hát nem volt szívem otthagyni…
- Persze, gyere!
Ki’csaj: - És én!
(Baszki.)
- Gyere te is.
Ekkor Milf mint anyatigris:
- Jaj! De Petersonra ki fog vigyázni??? És ha valami baja esik?
- Péter 24 éves orvostanhallgató. Nagyváradon egyedül él… Majd visszavarrja magának, ha úgy van.
(senki sem nevetett)
-Anya, nem lesz gond!
Milf közelebb lépett hozzám:
- Ígérd, meg hogy vigyázol rá! Neki rajta kell lennie a reggeli gépen, ami repül Osloba!
- Ígérem.(?)
Petersont megdobták egy húszassal. És már a villamoson robogtunk Szatyorba.
Én a helyhez öltöztem, legalábbis a kiegészítőkkel. Leszartam, mert már láttam az est végét.
Narrátor: - De még mindig messze volt a vége.
Ott beavattam mindenkit, hogy kurvára nem lesz szülinapi buli, ez persze nem lepett meg senkit.
Peterson rendelt egy kört majd vad telefonálgatásba kezdett.
- Itt a TAXI! Öltözzetek!
- Nebasz, hová megyünk?!
- Hát a Gozsduba!
…
Az az elbaszott vurstli…
Én imádom Budapestet. Éltem pár helyen, a világban, Budapest valahogy más. Hát nem töklétes persze, de minden este tele van programokkal. Városliget, Margitsziget, és vagy 1000 kocsma.
De a Gozsdu??? Az a tökrészeg britek játszótere.
- Jajhát ugyan, iszunk valamit és megyünk! Ti is arra laktok.
Összenéztünk, telepátia: -oké
Tömegben a szatyraimmal ott is jól mutattam, de legalább lassan mozogtam.
Találtunk egy krimót, beültünk és ittunk párat, ekkor végre Petersonnak hirtelen elhígultak a csontjai.
- Bármelyik csajt felszedem! mutass rá az egyikre!
- Őt!
És ő már rá is esett! Én kezdtem megint jól szórakozni, de megint le lettem baszva, most már két csaj által. A szemükkel felpofoztak, és utasítottak Peterson kimentésére.
Összeszedtem, kivittem és nekitámasztottam a falnak.
- Na Petikém, tudsz állni?
- Jah.
- Szuper! Na most visszamegyek a szatyraimért és a csajokért! Ne mozdulj, egy perc és itt vagyok! Oké?!
- Oké.
Kijöttünk, de Peti hűlt helyét találtuk. Ha az embernek már lopták el valamijét, valami értékeset, mondjuk a kocsiját, akkor még az is átfut az agyán, hogy nem ott parkolt, vagy hogy nem is kocsival jött, pedig szorongatja közben a slusszkulcsot.
Hát én is így voltam vele. Lehet, hogy nem is ezen az ajtón jöttünk ki.
De nem. Eltűnt ez a fasz. Én meg megesküdtem, hogy vigyázok rá. Mi lesz, ha a család orvos reménysége kinyuvad??
Hogy gyorsabb legyek, leraktam a súlyokat.
Az összes kocsmát wc-stül körbejártam a Gozsduban, persze sehol nem találtam. Visszamentem a start pontra.
Megszólalt Kis’csaj:
- Petersonnak van itt egy lakása.
- És ezt most mondod??
- Hát ő a sotéra járt, és vettek neki egy lakást csak közben elbocsájtották. Én is laktam ott.
(Istenem, ez a család… )
- Oké, hát menjünk oda.
150 egész méterre megálltunk egy kapualjban. Csöngetünk, senki sem veszi fel. Én már ott voltam, hogy rendőrség, szülőknek telefon, és elhagyom az országot.
A sarkon befordult Peterson, sarkában egy párral.
- Hát nagyon köszi, hogy hazahoztátok, igazán rendes dolog!
Nagyon kulturáltan megszólalt a csávó:
- Peti vett tőlünk valamit, de még sajnos nem fizette ki.
- Oh, hát ismeritek? És mit vett? (Peterson persze a világáról sem tudott)
- Egy kólát.
(mi a faszom az a kóla… kóla 300 Ft, egy coca kóla. Várjunk csak! … Baszki! Coca…)
- Petikém! Add vissza szépen.- Elkezdtem áttúrni a zsebeit.
- Felesleges, már bevette.
Leraktam a szatyrokat, és nyúltam a pénztárcámért.
- És mennyivel tartozik ez a kis buzi?
- Még 18 ezerrel.
Visszatoltam tárcám.
Gondolatom: - Petikém most, nagyon rábasztál. Fizetsz a veséddel, vagy nem tudom.
- Hát akkor nézzük, mennyi van nála. - Egy darab pénz volt benne. Egy darab 1000 norvég koronás.
-Ez elég?
Peti, megszólalt:
- Ti jöttök még pééézzzzel.
- Peti, baszki! Talán nem ez a legalkalmasabb pillanat tisztázni a norvég valuta árfolyamot..
Kifizetettem a dealereket, elkaptam Peti grabancát és bevágtam a liftbe. Tudtam, hogy egy részeg betépett agy nem a legjobb táptalaj kioktatásra, de azért beleüvöltettem az arcába, hogy egy semmilyen ember, egy elkényeztetett kis pöcs, aki megérdemelte volna, hogy egy dealer kitapossa a kis belét. Majd megmutattam neki az ablakot, hogy szerintem azon kellene kiugornia, hogy segítsen a világon.
Ki’csaj és Baby közbeléptek és vízszintesbe helyezték.
Ki’csaj ott maradt vele, és hát úgy simogatta Peterson kis homlokát…. nem a tipikus unokatesós nézéssel,
de nekem már elegem volt a felső 10 ezer szarságaiból.
Hazaértünk végre, a szar, picsányi garzonba. Leraktam a kaja béklyókat, és nagyon rossz érzésekkel feküdtem le.
Aztán megölelt Baby.
Gondolatom: - A világ leggazdagabb embere vagyok.
Utolsó kommentek